Szlovákiai Magyar Népzenei Adatbázis

1. A nyalka, szép huszár, ha felül a lovára,
Lehúzza csákóját, a gyászos homlokára,
Lehúzza csákóját két fekete szemére,
Hogy ne lássa senki, hogy hová hull a könnye.

2. Hova hull a könnye, a lova serényére,
Kedves kisangyalom, de jutol-e eszembe.
Jutok is, fogok is, el se leszel felejtve,
Rózsabimbó leszel a csákóm tetejébe.

1. Kossuth Lajos, én is a tiéd vagyok,
Viselem a rózsás kis bajnétot.
Kis bajnétom rózsafa a nyele,
Rá van vágva a kisangyalom neve.

2. Isten veled, kis falum örökre,
Kimegyek én meghalni belőle.
A szívemet éles golyó járja,
Lesöpör a hegyek oldalára.

1. Barna legény, ha te tudnád, amit én,
Milyen igazságos, hű szerető vagyok én.
Olyan igazságos, mint az égen a csalogány,
Amely körös-körül az ég alatt jár.

2. Barna legény, a te fekete szemed,
Megöl engem a te gyönyörűséged.
A te szavaid föl vannak nálam írva,
Barna legény érted tesznek sírba.

1. Gyere kislány a szekerem után,
Maj' felveszlek valahol az utcán.
Nem megyek én mer' sokan meglátnak,
Elárulnak az édes anyámnak.

2. Gyere kislány, mer’ meg nem lát senki,
A subámmal be foglak takarni.
Ha betakar gyürmös lesz, sej, haj, a ruhám,
Hazamegyek, megver édesanyám.